Dugulás a fürdőszobában. A fürdés a mindennapi élet elvárt szükséglete. Aki nem fürdik, nem mosakodik ápolatlan. Zsíros haj, koszos kéz, és a többit ne részletezzük, mivel jár, ha valaki nem fürdik. Minél többször használod a fürdőkádat, a zuhanykabint, a mosdót, annál jobban oda kell figyelned a fürdőszobai lefolyók tisztaságára is. Nincs annál rosszabb, mikor a használt víz nem folyik el a fürdőszobai lefolyóba és kialakul a dugulás.
A konyha mellett a fürdőszoba a dugulások kialakulásának fő helyszíne, hiszen itt több helyről is nem oda illő dolgok kerülhetnek a rendszerbe. Jobb esetben a fürdőszoba kialakítása, a mosdó, kád, zuhanyzó és mosógép beépítése olyan módon történt, hogy dugulásukat, csőtöréskor a csövek cseréjét könnyű megoldani. Vannak olyan fürdőszobák, általában nem hivatásos szakember keze által építve, melyeknél nem hagytak helyet a szerelésre, nincs padlóösszefolyó. Ezeknél csőtöréskor hatalmas bontási munkálatok kellenek a probléma megoldáshoz, és a visszafalazás, csempézés, rendrakás nem kevés járulékos költséget von maga után. A szerelési díj nemkülönben.
Mitől alakul ki a a dugulás?
Nagyon természetes, hogy fürdéskor kinyitjuk a vízcsapot és a megfelelő hőfokban érkezik a meleg víz. Természetes, hogy fürdéskor használjuk a szappant, tusfürdőt, sampont, hajbalzsamot, és az egyéb kegyszerekről ne is beszéljünk. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy ezeknek az anyagoknak köszönhetően – és a fürdőszoba használatának gyakoriságát is figyelembe véve – nagyon hamar kialakulhat a lefolyók dugulása. Márpedig a férfiaknak a borotválkozás (nőkről nem is beszélve), a hajmosás, a fogmosás szinte mindennapos tevékenység, így a lefolyókba kerülő anyagok is mindennaposak: hizlalva azt a kemény, masszív anyagot, mely egyre inkább leszűkíti, majd eltömíti a vízelvezető csövek keresztmetszetét.
A fürdőszobai dugulások kialakulásáról
A dugulások nem egyik pillanatról a másikra történnek, sőt, leginkább lassabb folyamatok végállomása, melynek során rengeteg lerakódás akadt meg a csövekben és végül elzárta a víz útját. A fürdőszobában ott a kézmosó, a kád, zuhanytálca, a padlóösszefolyó, sőt a mosógép is. Ezek mind potenciális lehetőségek a dugulást okozó szennyeződések lefolyóba jutására.
Mit tehetünk házilag?
Amit mi magunk is megtehetünk: a fürdőkád lefolyójából szedjük ki a hajcsomókat, sőt 1-2 hetente engedjük félig forró vízzel, majd húzzuk ki a dugót és pumpáljuk meg, hogy felszakadjon a lefolyóból a lerakódás. nagyobb gond esetén használjunk lefolyótisztító gélt, majd öblítsük át ismét forró vízzel.
A mosdó dugulás
A mosdónál történik a kézmosás, borotválkozás, fogmosás, és még sok más tevékenység, szokástól függően. Minden vegyszerre, tisztálkodó szerre igaz, hogy túl sokat használva belőlük, használatkor nem oldódik fel az egész, hanem eredeti állapotában kerül a lefolyóba. Borotválkozáskor a lehulló apró szőrszálak nagy galibákat tudnak okozni, mert megtapadnak vagy jól belefúródnak a cső falán lerakódott puha anyagba és hajszálak, hosszabb szőrszálak beléjük akadnak. Nem egy rossz ötlet újságpapírra borotválkozni.
A fürdőkád dugulás
A fürdőkádnál és zuhanytálcánál ugyanaz a helyzet, mint a kézmosónál, kivéve, hogy ezek sokkal nagyobb mennyiségű zsírosabb víz, fel nem oldott tisztálkodó szer és haj bekerülésére alkalmasak. A jellemzően nagy veszélyforrás még a mosógép. Ebből a benne felgyűlt lerakódások darabkái vagy a mosópor maradéka kerülhet a rendszerbe.
Az összefolyó dugulás
A padlóösszefolyónál arra kell vigyázni, hogy takarítás közben ne söpörjünk fölötte úgy, hogy koszt húzunk a seprű vagy felmosó előtt, mert bepotyoghat. Hajszál, fültisztító pálca is beeshet az általában nagyobb lyukú szűrőn. A padlóösszefolyók fontos szerepet töltenek be, hiszen itt fut össze a fürdőszoba csőrendszere és a kiömlőt víz is ide folyik be, ha jól lett kialakítva. Ennek rendszerint a lejtenie kell. Jobb a megelőzés, kis odafigyeléssel elkerülhetjük a dugulásokat, de ha mégis beüt a baj, hívjunk szakembert, házi módszerekkel nem mindig lehet megoldani, fürdőszoba esetében különösen igaz ez.